Az 1956-os eseményekről emlékeztünk meg katolikus iskolánkban

Baranya István igazgató köszöntötte a jelenlévőket, majd ünnepi beszédében emlékezett 56’ hőseiről, a forradalom leverését követő szovjet megszállás következményeiről és arról is, hogy a mai Szalézi lakópark helyén szovjet katonák állomásoztak. A kerítésen túlról jól látszottak a tankok, gépkocsik, a vonuló katonák.

Ezt követően iskolánk 2-3. és 7-8. osztályos tanulói szívszorító műsort mutattak be az 1956-os hősökre emlékezve. Felelevenítették az akkori eseményeket, történéseket és a forradalom-és szabadságharc szellemiségét, a hősöket, áldozatokat. Fodor Krisztina tanárnő hegedűkíséretével a Novara Offical „Hazámat nem adom” című dalt énekelték.

Köszönjük tanulóinknak a csodálatos, emlékezetes, magas színtű előadást és éneket. Hálás szívvel köszönjük Fejesné Agócs Renáta, Géricz Ágnes, Szalmási Melinda és Fodor Krisztina tanárnők munkáját, a műsor szervezésében és lebonyolításában.

1956 OKTÓBERÉBEN MAGYARORSZÁGON békés tüntetéssel kezdődő, majd fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen.

A budapesti, illetve az azt követő vidéki tömegmegmozdulásokat egyaránt véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre. A rá következő napon Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten és Nagykanizsán dördültek el emberéleteket kioltó karhatalmi sortüzek. Több ezren meghaltak, számtalan sebesült, az országból elmenekültek tömkelege jellemezte ezeket a napokat.

A forradalom sorsát a november 4-i szovjet katonai invázió pecsételte meg és november 10-11. táján törte meg végképp a szovjet túlerő. A forradalom leverését kegyetlen megtorlás követte: a kivégzettek pontos száma az eltérő adatokat közlő források szerint 220 és 340 fő közé tehető. A forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót koncepciós pert követően végezték ki 1958. június 16-án. A megtorlás részeként további ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.

Dicsőség a Hősöknek!